HTML

Cégalapítás

Cégalapítás rögös útja Magyarországon, lépésről-lépésre, napról-napra.

Költségek - kft alapítás

Illeték: 5000 Ft
Költségtérítés: 15000 Ft

Ügyvédi költség:
60000 Ft
===========================
80.000 Ft

Egyéb költségek

Domain reg.: 3200 Ft
Internet bank: 2500 Ft
Postafiók: 6400 Ft
Bélyegző (2db): 9180 Ft
Szerver: 170.000 Ft
Számlatömb: 609 Ft

Utolsó kommentek

Címkék

08t180 (1) abev (3) adatmódosítás (1) adatok (1) adó (1) adószám (3) adwords (1) áfa (1) akció (1) aláírandó (1) aláírás (1) alapítás (4) állás (1) apeh (7) ár (1) átutalás (1) átvétel (1) bank (11) bankkártya (3) befizetés (2) bejegyzés (3) bélyegző (3) béna (1) bevétel (1) biorobot (1) blogolás (1) bontott levél (1) bürokrácia (1) cég (19) cégalapítás (5) cégbejegyzés (1) cégbejegyzési szám (1) cégbíróság (7) cégeljárás (1) cégforma (2) cégjegyzékszám (2) cégjegyzés (1) cégnév (1) cib (11) cikk (1) csőd (1) domain (4) egyéb költségek (1) egyenleg (1) egyszerüsített (1) egy év (1) elektronikus alairas (1) elektronikus számla (1) elérhetőség (1) elutasítás (2) email (2) eu (2) évforduló (1) extra szolgáltatás (1) e mail (2) e számla (1) e szignó (1) fizetés (2) flash (1) főnök (1) forma (1) google analytics (1) határozat (1) helyzet (1) hírdetés (2) hiszti (1) hitel (1) hőskor (1) hosting (1) időbélyeg (1) időpont (2) igazolás (1) illeték (3) információ (3) infó termék (1) internet (1) internet bank (2) iratminta (5) ismerős (1) iszt (2) járulék (1) játék (1) jog (3) jogszabály (1) kártyás fizetés (1) keresés (2) kéretlen levél (1) kezdet (1) kézpénz (1) kft (1) kiadás (1) kimutatás (1) királyi posta (1) kkv (1) költség (2) költségek (1) költség csökkentés (2) konkurencia (1) könyvelés (1) könyvvizsgáló (1) kp (1) ksh (2) levél (1) link (1) magyar posta (1) meghatalmazás (1) megrendelés (1) metró (2) munkadíj (2) munkamánia (1) nem kézbesít (1) nullszaldós (1) nyaralás (1) nyereményjáték (2) nyereség (1) nyilatkozat (1) nyilvántartás (1) nyomtatvány (1) nyomtatványok (1) offline (2) okmányiroda (2) online (4) összeférhetetlenség (1) ötletes (1) pályázat (1) pályázatok (1) papír (11) papírmunka (1) partner (2) pénz (2) pénzpiac (1) piac (1) pihenés (1) posta (7) postafiók (6) postai küldemény (1) postaköltségek (1) regisztráció (4) regisztrációs lap (1) reklám (2) seo (1) sorszám (1) spam (1) számla (6) számlaszám (1) számlatömb (1) székhely áthelyezés (1) szerver (2) szolgáltatás (5) szolgáltatások (1) szórólap (1) tanács (1) tanusítvány (1) tárhely (1) társ (1) teáor (1) teendők (1) telephely (1) tevékenységi kör (1) téves bontás (1) token (1) törvény (2) törzstőke (8) ügyfél (1) ügyfélkapu (2) ügyfélszolgálat (1) ügyintéző (1) ügyvéd (17) ügyvédi iroda (1) ügyvédi munkadíj (1) ügyvédnő (2) új ügyfél (1) utalás (5) üzlet (2) üzlettárs (2) válasz (1) választás (2) vállalkozás (2) válság (1) végzés (2) vezérszó (1) virtuális gép (1) visszaigazolás (1) visszatekintés (1) visszatérés (1) viszonteladó (1) web (1) webhosting (1) weboldal (3) webtárhely (1) xen (1) Címkefelhő

Társasági szerződés módosítása

2008.05.09. 00:01 :: cégalapító

Sajnos a cégbíróság visszadobta a nevünket, így kicsit rosszul éreztük magunkat miatta. Mára kitaláltunk egy "új" nevet, ami lényegében a régire épül csak kiegészítettük. Azért is próbáltunk ragaszkodni, mert jónak találtuk és már megrendeltük a domain nevet is, nehogy más elhappolja előlünk. Ezért azt találtuk ki G-vel, hogy .hu utótagot adunk a vezérszónak és így kicsit modernizálva, de névileg megfeleljen nekünk, a rendelt domain-nek, és a cégbíróságnak is. Ügyvédnő felhívta azt az ügyintézőt, aki elutasította a cégbejegyzési kérelmünket, és Ő is jónak találta ezt, így kicsit megnyugodva kezdtük aláírni a papírokat. Hát kisebb figyelmetlenségből pár hibás lap is született, így jócskán odavágtunk ma is az fáknak.
Közben megkaptuk papíron az ügyvédtől az elutasítási végzést, mert email-ben ez sajnos nem jött át. Épp most olvasgattam át, és észrevettem egy érdekes dolgot, hogy a lap alján lévő dátumhoz "2008. június 7."-et írt az ügyintéző. Úgy látszik ott is már a nyaraláson járhatott az eszük.
Most már annyi papír van a mappámban, hogy lassan egy másik dossziét is kell kezdeni, mert ez már nem sokkal többet tud befogadni (G-nél is kb. ugyanennyi van). Éljen az elektronikus és egyszerűsített cégalapítás Magyarországon.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd papír ügyintéző cégbíróság cégbejegyzés végzés elutasítás vezérszó

CIB bank és a telefonhívás

2008.05.08. 00:25 :: cégalapító

Pár napja megérkezett az E-Szignós csodafájlban a PDF, amiben a cégnek a különböző számai voltak. G-vel gondoltunk egyet, hogy talán ez is elég lesz a számlanyitáshoz. Szerda reggel felkelve megnéztem, hogy a CIB meddig van nyitva, és szerencsénkre 18 óráig fogadták az ügyfeleket. Ez a munkaidőnk szempontjából pont a legmegfelelőbb, így reggel még üzentem is G-nek, hogy ma délután be kellene mennünk megnyitni. G-nek sem volt épp más dolga, így kinyomtattam a PDF-et, és munka után CIB-be mentünk táskámban az eddigi összes céges papírral.
Már nem sokan dolgoztak ilyenkor, így akihez először kerültünk, Őt választottuk most is, a kettes asztalt. A kuponautomata a 202-es sorszámot biztosította nekünk, és a kijelzőn, már csak mi szerepeltünk. A múltkor már említett srác odajött, és kérdezte tud-e valamit segíteni, mire mi elmondtuk a sztorinkat, hogy a törzstőke számlánk már meg van, de szeretnénk a normális céges számlát megnyitni, amire kicsit meghátrált, és mondta, hogy Ő még új itt és ezt nem tudja sajnos még nekünk megcsinálni. Így kivártuk a telefonbeszélgetés végét, és odaültünk... Papírokat elővettük, bár így utólag kicsit furcsa, hogy nem kellett magunkat személyi alapján azonosítanunk, majd tovább haladtunk.
Elvileg a múltkori törzstőke befizetésről szóló igazoláskor még egy halom papírt kellett volna kapnunk aláírásra, de azt nem kaptuk meg, így most pótoltuk az olvasást és az aláírás gyakorlását. Amikor már majdnem kész voltunk mindennel, akkor csörgött a telefonom, és épp az ügyvédnő volt az, majd közölte, hogy sajnos a cégbíróság elutasította a bejegyzési kérelmünket... válasszunk másik nevet. Frankó, most mindent papírmunkát szinte kezdhetünk előröl, éljen a Magyar egyszerűsített cégbejegyzés. Direkt ellenőriztük, hogy ilyen a választott nevünkkel élő cég nem létezik, és a hosszú név meg teljesen más. A bankban még akkor gyorsan vissza is vontuk a céges bankkártya igénylésünket, hogy akkor azt feleslegesen ne kelljen újra igényelnünk, mert a kártyán rajta lett volna a cég neve is.
Holnap délután megyünk újra ügyvédhez, most már pár karakterrel a név kiegészítve, amire kicsit hasonló, a választott névvel nem megegyezőt sikerült találnunk, és a találati listában is csak kettőt dob fel az elektronikus cégjegyzék keresője.
Sikerült a számlát megcsináltatni, kaptunk az internetbankhoz ilyen számgenerálós tokent, ami 5 évig bírja "elemmel", vagy csak akkor veszti el a szinkront.
Nagyjából kicsit több mint egy órát töltöttünk a bankban, majd rengeteg aláírással a hátunk mögött távoztunk, az mihamarabb viszontlátás tudatában. 18 órakor a biztonsági ember már majdnem kitessékelt minket, de szerencse épp végeztünk. G még magához ragadott pár CIB cukorkát kárpótlásul, és a Metró megállóig ötleteltünk az új neveken, valamint bosszankodtunk, hogy miért ilyen szemetek a cégbíróságnál... pedig már annyira megszoktuk a cégnevünket.

2 komment

Címkék: ügyvéd bank cégbíróság cib elutasítás

Cégjegyzékszám, adószám, statisztikai számjel

2008.05.06. 00:32 :: cégalapító

Szerdán ügyvédnél járva odaadtuk a törzstőke befizetésről szóló papírt, de az előző írásból is már kiderült, hogy akkor nem kaptunk semmi használhatót sem. Ígéret volt, hogy pénteken talán kapunk adószámot és cégjegyzékszámot, de ez sajnos nem történt meg, mivel az elektronikus ügyintézés sajnos manuális, ember által hajtott malomkerék, ami csak munkanapokon munkaidőben őröl. Így a pénteki esélyünk ugrott, maradt a remény... ami csak lassan foszlik el.
Ma este munkából hazaérve már az elektronikus postaládámban fogadott az elektronikus tanúsítvánnyal ellátott csodafájl, amit csak egy speciális programmal lehet megnyitni. Ez a csodaszerkezet az e-szignó nevezetű kreálmány, amit gépre kell installálni, és végeredményben egy pdf-et kaptam eredményül, meg a kiállító nevét, és egyéb adatokat. A PDF-ben megtaláltam a cégjegyzékszámot, adószámot és statisztikai számjelet amivel majd biztos sok érdekes dolgot kezdhetünk, vagy ez által sok érdekes dolgot fognak velünk kezdeni.
Mivel a cég még bejegyzés alatt van, ezért az ügyvéd elmondása szerint mindenhova oda kell írnunk a véglegesítésig a "ba"-t, vagyis a Bejegyzés Alatt megbélyegzést.

1 komment

Címkék: ügyvéd cégbíróság adószám e szignó tanusítvány cégjegyzékszám

Törzstőke befizetésének igazolása

2008.04.30. 23:55 :: cégalapító

Kicsit elgondolkodtam, hogy miről hova fejlődhetett itthon a cégalapítással kapcsolatos bürokrácia. Azt sajnos vagy szerencsére nem tudom, hogy hogyan ment egy éve, két éve vagy öt éve a cégalapítás, de a most tapasztaltakkal szerintem egyértelműen kijelenthető, hogy van még hova fejlődni.
G-vel elvittük az ügyvédnek a törzstőke befizetéséről szóló igazolást, amiről azt gondoltuk, hogy cserébe már kapunk adószámot és cégbejegyzési számot, amivel majd már végre megnyithatjuk a bankban a cég számláját. Naiv dolog volt azt hinni, hogy egyből menni fog, még csak most lesz ez elküldve, és utána kapjuk majd azokat meg email-ben. Most péntek május másodikára esik, vagyis munkaszüneti nap, de ügyvédnő elektronikusan továbbítja papírjaink, és cserébe automatikusan megkapja a két számot.
Ezzel az elektronikusan megkapott két számmal újra megpróbálkozunk majd a bankba, és remélhetőleg nem lesz szükség a papírra is, amit majd két héten belül kapunk kézhez. Kicsit vicces ez az egyszerűsített és elektronikus kifejezés, amikor mindig papírral kell oda-vissza mászkálnunk.

3 komment

Címkék: ügyvéd cég papír adószám cégbejegyzési szám cégjegyzés

Cikk az e-számlázásról

2008.04.29. 15:26 :: cégalapító

Mostanában olvasgatom a FigyelőNet és a Világgazdaság Online interneten megjelenő médiát, azon is belül a céges, vállalkozással kapcsolatos írásokat. Előző hétvégi munkanapon bukkantam rá épp egy friss írásra, ahol a már korábban említett elektronikus számlázásról és egyéb teendőkről volt szó.
http://www.fn.hu/vallalkozas/20080421/jon_kotelezo_e_szamlazas/

A cikkben az EDI és a PKI mint adatcsere rendszert említi meg. Kicsit bőbeszédű a cikk, és sajnos sehol nem találkoztam benne konkrétan kiadott szabályozásra való hivatkozást.

Az induló cégnél szeretném minél hamarabb az e-számlázást bevezetni, ehhez keresek mindenhol támpontot, biztos tudást. Ügyvéd is utánanéz a témának, és remélem pontos szabályozással is tud támogatást adni, és nem csak cikkekből kell majd tájékozódnak, valamint ellentmondó információkból kihámozni a valóságot. Mivel úgy gondoltam minél több helyről szerzek információt, így az egyik kolléganőt is megkértem, mert úgyis hasonló területen fog vizsgázni nemsokára, a tapasztalatait és információit ossza majd meg velem is.

Szólj hozzá!

Címkék: link információ papír számla e számla

CIB és a törzstőke befizetés igazolása

2008.04.29. 13:18 :: cégalapító

Tegnap este G-vel megbeszéltük, hogy ma délelőtt 11-kor átmegyek hozzá, és bemegyünk CIB bankba elkérni a törzstőke befizetéséről szóló igazolást. Kicsit később keltem és fél 10 körül indultam volna munkába, de az jutott eszembe, hogy minek menjek el egyszer munkába, és munkaidőben miért jöjjek vissza, ha ezt útközbe is meg lehetne oldani. Feltételezve, hogy gyorsabban fog menni mint a múltkori eset. G-t fel is hívtam, és 10 perccel később találkoztunk a bank bejárata előtt, majd nagy hevesen bementünk a kapunk és rámozdultunk a kupon automatára. A 37-es számot sorsolta ki számunkra a gép, majd abban bíztunk, hogy most mindent meg tudunk csinálni, amit a bankban még kell. Átgondoltuk még egyszer, hogy melyik számlacsomagot szeretnénk választani, és már is szólítottak minket a 6-os asztalhoz. A kedves hölgyről kiderült, hogy neki is vannak Győrhöz kötődő rokoni szálai, de sajnos rossz hírrel is szolgált számunkra azzal, hogy most csak a törzstőke befizetéséről szóló papírt kapjuk meg, a többit majd csak adószám, és társai után tudja megoldani.

Így holnap délután ügyvédhez elvisszük a papírt, majd ott elvileg kapnunk kellene már egy cégbejegyzésről valami igazolást és mellé a szükséges egyéb számokat, amivel a bankban már meg tudják nyitni nekünk a számlát, és ahhoz hozzácsatolni az egyéb szolgáltatásokat, mint például az internetbank.

Szólj hozzá!

Címkék: bank papír igazolás befizetés cib törzstőke

Tennivalók

2008.04.28. 17:43 :: cégalapító

G-vel holnap bemegyünk CIB-be, és remélhetőleg nem kell majd annyit várakoznunk mint legutóbb, és ezzel egyúttal le is szeretnénk zárni a CIB-es cégalapítási ügyintézésünket, vagyis nem csak a törzstőke befizetéséről szeretnénk egy igazolást kapni, hanem a számlát is megnyitjuk. Igaz még kicsit gondolkodóban vagyunk, hogy vajon melyik számlacsomagot is válasszuk. Van amelyiknél csak 10 átutalást kezdeményezhetünk, van ahol 25-öt, de itt is van értékhatár, 140e Ft. Ez általában elegendő, de sajnos már most tudunk két olyan dolgot mondani, ami az egyszeri utalás összegét meghaladja majd. Itt vagy két számlát kérünk majd valahogy, vagy számlacsomagot kell váltanunk.

A következő teendők vannak még hátra:

  • szerdán átvinni ügyvédnek a törzstőke befizetésről szóló papírt
  • adószámot elkérni az ügyvédtől, amit visszaküldött elektronikus úton neki, és céges bélyegzőt csináltatni
  • okmányirodában APEH-es ügyfélkapu azonosítót igényelni
  • szolgáltatáshoz szükséges hardver és szoftver megvásárlása, installálása

Szólj hozzá!

Címkék: apeh bank cib teendők

CIB bank - email

2008.04.26. 00:28 :: cégalapító

Munkából hazaérve már megérkezett az email a banktól a törzstőke számlánk számával. Bár ott vagy 3 számlaszám is szerepel, de legalább megjelölték, hogy melyiket használjuk. Most éjjel, ebank-on keresztül át is utaltam a törzstőke rám eső, előre megbeszélt részét. Kicsit fájó szívvel nyomtam meg a pénz kilövő gombot a web felületen, de ez egy új időszámítás kezdetét is jelenti, és minden új talán egy kis fájdalommal kezdődik. G holnap reggel becammog bankjába, mivel neki nincs ebank szolgáltatása (élnek még ilyen informatikus emberek? ;)), és átutalja Ő is a pénzt. Naivan reménykedett még este, hogy 2 óra alatt talán végez vele. :)
Aztán kedden, vagy szerdán bemegyünk CIB-be elkérni az igazolást az törzstőke befizetésről, amivel majd átgaloppolunk az ügyvédhez. Keddre a bankközin csak áttolják a fájlokat, és feldolgozzák.

Szólj hozzá!

Címkék: bank email számla cib utalás törzstőke

CIB bank

2008.04.25. 17:08 :: cégalapító

11 óra után találkoztunk G-vel, majd megostromoltuk a CIB bank egyik fiókját. Pontosabban a Szabadságtéri volt IEB épületnek vettük az irányt, de utólag már kicsit megbántuk. Ne is vágjunk ennyire bele, de ott kicsit hibáztam, hogy a tegnapi könnyed ügyvédi ügyintézés folytatódik, főleg ahol pénzről van szó. CIB ajtaján nem volt kirakva, hogy kinek is szabad bemenni, csak egy munkarend táblázat, hogy jövő hét pénteket ledolgozandóan szombaton is nyitva vannak. Bementünk, de a biztonsági őr fogadtatásából kiderült, hogy igazából ez nem az lenne ami nekünk kell, bár itt is voltak ügyintézők, meg kupon automata. Segítőkészen megkérdezte mit keresünk, aztán nagy rutinosként bepötyögte a nekünk szükséges dolgokat, és adott egy cetlit 70-es számmal. Ezután átkísért egy másik helyre, ahol is konkrétan a lakossági és a vállalati ügyfelekkel foglalkoztak. No akkor jó helyen vagyunk, mert céges dologgal jöttünk. Lehuppantunk a bőr, vagy annak kinéző ülőalkalmatosságra és vártunk. Az automata 70-es sorszám mellé az 5-ös munkaállomást is feljegyezte, az ott épp ügyködő ügyfélszolgálatos nevét és a jegyigénylés időpontját. No de miért soroltak be minket egyből egy ügyfélszolgálatoshoz? Szóval 70-esek voltunk, és nézelődtünk, a kijelzőn meg csak pittyegtek tovább a számok, amíg 80 körülinél már türelmetlenkedtünk, és láthatóan moccanni nem akart az 5-ös asztalnál ülő idősebb nő. Bonyolult ügy lehetett, mert szinte végig telefonált az ügyfélszolgálatos. Egyik kedves ügyfélszolgálatos megkérdezte mire várunk, és megmutattuk a jegyünket, hogy még mindig várunk az 5-ösre. Aztán 1 óra várakozás után, miközben a vállalkozói részen több üresen ülő ügyfélszolgálatos volt, a mi számunkat átlépve nem hívtak minket. Megunva a várakozást, és a korábbi kedves ügyfélszolgálatos hölgyet megkérdezve, hogy mit lehet tenni ahhoz, hogy kicsit előremozduljunk a végtelen várakozásnak tűnő holtpontról, majd keresett nekünk egy szabad asztalt, és a sorsoló gépből kaptunk egy másik kupont a 2-es asztalhoz (89-es számmal). Na gondoltuk, hogy itt már jól fog menni, sínen vagyunk, bár G-n kisebb szemhéjremegés már megjelent a sok várakozástól. Elmondtuk, hogy új cég, és szeretnénk számlát nyitni, és törzstőkét utalni ahhoz, majd arról egy igazolást szerezni. Eredeti terv szerint ma csak az alapszámlát megcsináltatjuk, és este átutaljuk a megfelelő összeget külön-külön. A 2-es asztal mögött ülő hölgy elkérte a társasági szerződést, aláírási címpéldányunkat, és a személyi azonosításra szolgáló iratainkat. Elkezdte fénymásolni a papírokat, bár kicsit mérges voltam rá, hogy a társasági szerződés kapcsát szétszedte, majd egy kondíciós listát nyomtatott nekünk, mert a konkrét díjakat nem találtuk meg a bank honlapján.
Kicsit furcsán néztem, amikor egy másik ügyfélnek (valamilyen ügyvéd úrnak szólították, valószínű VIP vendég lehetett már) mondta, hogy most a mellette ülő kigyúrt macsó sráchoz menjen (aki egyébként vagy nagyon kezdő volt még, vagy kevésbé sikerélményekben gazdag... mert mindkét oldalra gyakran fordult tanácsokat kérve a kolléganőitől), mert most új törzstőke számlát hoz létre, és az sokáig fog tartani. Akkor már 13 óra volt, és 11:30 óta ott voltunk. Elkezdte pötyögni a társasági szerződésen lévő adatokat, majd néhol 1-1 megjegyzést tett, mint pl. hogy ki fog folyni a szeme, míg megtalálja a főtevékenységi körünket az új TEÁOR listában. Ment tovább, kérdezett elérhetőséget, és egyéb adatokat, majd furcsán nézi a monitort, és megjegyzi, hogy nem fogadja el a háromjegyű azonosítóját a gép, hogy nincs benne a listában. Felhívott valakit, hogy mit tud csinálni, és megkérdezte miért nem fogadja el. Na akkor ott mondták neki, hogy nem tudnak segíteni, hívja fel a helpdesk-et. Mi is egy hasonló cégnél dolgozunk, és tudjuk mi az a helpdesk, nagyjából hogyan működik és milyen funkciókat lát el, és már összenézve rosszat sejtettünk. Felhívta azokat is és hát miért is ne azt mondták neki, hogy írjon be három darab X-et, azaz xxx-et a kódja helyett. Nagyon viccesnek gondoltuk, mivel hasonló rendszerek fejlesztésével foglalkozunk, és ilyen papírkupachoz szokott megoldásokat engedélyeznek jogosultsági ellenőrzéskor. Na mindegy ezzel tovább ment, és tájékoztatásként közölte velünk, hogy Ő adatokat felvitte, és hogy ezt valakinek fent kell engedélyeznie, mert ezt így szokás. De mindjárt telefonál, és az is meglesz. Na felhívja az illetőt, és hát a telefonbeszélgetésükből kiderült, hogy elrontott valamit, és bezárt olyat amit nem kellett volna, mert azon volt rajta a számlaszámunk, de azt nem tudja senki újra előcsalni, így az egészet elölről kell kezdeni. Készségesen felajánlotta, hogy ha sietünk, és nincs időnk, akkor ne várjuk meg, megcsinálja, és felhív telefonon, és elmondja a számlaszámot, de ehelyett inkább az email címemre küldést választottam. Megígérte, hogy még ma küldi, kíváncsi leszek, hogyha haza megyek, akkor ott lesz-e a levél a számlaszámmal.


Tehát lényegében csak leadtunk papírokat a bankhoz, és semmit sem sikerült a nagy CIB-nél intézni, aminek jegyosztó automatikája egy használhatatlan rendszer, az ügyfélszolgálatosok felkészületlenek, ügyetlenek.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyfélszolgálat bank béna ügyfél számlaszám cib

Cégalapítás

2008.04.24. 22:38 :: cégalapító

G-vel találkoztunk a megbeszélt időpontban, és elindultunk az ügyvédhez, hogy akkor a végső papírmunkát megcsináljuk és aláírjuk a szükséges dolgokat. Délelőtt már a telefonban jelezte, hogy a szerződésmintába néhol kicsit javítani kellett, így azt majd meg kell beszélnünk. A papírmunka kicsit elhúzódott, a TEÁOR számokat 4 számjegyű bontásban kellett meghatározni, amit mi 1-2 helyen csak a főcsoport azonosító számát adtuk meg.
Egy újabb hírként csapott le ránk az a tény is, hogy csak ügyvezetőnek, vagy kinevezett munkaviszonyban állónak lehet aláírási joga, ezért ezen is változtatnunk kellett, G is hírtelen ügyvezetővé vált (mostani munkahelyén Ő sem lesz ilyen hírtelen főnök lenni ;)).
Napközben G megkérdezte, hogy a telefonba hány évesnek tippelem az ügyvéd nőt. Eddig nem említettem nőről van szó, de ez ugye nem jelent semmit... ha jól végzi a munkáját, és ért is hozzá. Egy pozitív élmény volt, bár az én megítélő képességem csúnyán leszerepelt, mert velünk egykorú, vagyis 30 alatti.
Nagyon lelkes, szorgalmas volt, és mindenben segítőkészen állt rendelkezésünkre. Olcsón dolgozik (a többihez képest), és amilyen kérdést nem tud pontosan megválaszolni, annak utánanéz, ha még nem is pontosan a tárgyhoz kapcsolódó volt a kérdésem.
Az előző bejegyzésekkor, amihez volt több hozzászólás is, hogy itthon, lehetséges-e csupán elektronikusan számlázni, szerződést kötni. Nem tudta fejből, de utána néz, és válaszol... Bár meglepően sok papírt kellett aláírnunk, szép kupac volt az asztalon belőle. Remélem a mi cégünknél 100 megrendelésnél lesz majd csak ennyi papír.
Dicséret illeti a papírkupacos hivatali ügyintézés fejlődésnek indult vonalait is, vagyis nem kell az APEH-hoz bemenni és sorba állni adószámot kérni, majd csak az okmányirodába ügyfélkapuhoz.

Az ügyvéd már a cégnek állította ki a számlát átutalásra, bár még nincs meg a bankszámlaszámunk hozzá. Holnap G-vel munkaidőben bemegyünk CIB-hez, és megpróbáljuk megnyitni a számlát, majd egyből hozzá egy ebank szolgáltatást. Ügyvédtől hazafele az éppen nem sztrájkoló bkv járaton G-vel megegyeztünk, hogy most még az elektronikus kártyaelfogadást nem rendeljük meg, azzal ráérünk még 1-2 hónapot várni, amikor az alapkérdések tisztázódnak.

Holnap irány CIB!

Akinek szüksége van olcsón, jól dolgozó ügyvédre, jelezze akár egy megjegyzésben, és elküldöm az elérhetőségét a megjegyzéshez adott e-mail címre!

5 komment

Címkék: ügyvéd cég papír aláírás cégalapítás

Ismerős informatikus

2008.04.24. 17:01 :: cégalapító

Tegnap este egyik főiskolás cimborámat felkerestem skype-on és az általános érdeklődés mellett megkérdeztem, hogy van-e kedve a cégben, mint aktív szakember részt venni. Nem zárkózott el a dologtól, de sajnos mint minden jó szakembernek, meg vannak a munkái.

Azért is kerestem meg A-t, mert ahogy W-ről, mint üzemeltetési segítségemről az a véleményem, hogy nagyon jó szakember, és pozitívan tudnánk együtt dolgozni... ahogy azt tettük már felsőoktatási képzésünk idejében is.

Régebben A készített egy kis programot, amit én folytattam, majd most még nagyobb lendületet szeretnék neki adni, és főként ahhoz szerettem volna visszacsábítani, de egyéb szakmai hozzáértése is jól jött volna a induló kis vállalkozáshoz.

W jelenlegi elképzelése szerint szeretne 2 éven belül Angliában munkát vállalni, hogy az anyagi dolgait megalapozza, addig G-vel át kell vennünk mindent tőle. Nem lesz egyszerű, de menni fog!

17 óra után találkozunk G-vel, és megyünk ügyvédhez, mivel délelőtt hívott, hogy jobb lenne 18 óra neki. Alkalmazkodtunk hozzá, és reméljük a telefonban említett kisebb változtatások megbeszélésén kívül nem lesz egyéb probléma.

 

Remélem esti posztban már szélesebb ismeretekkel fogok rendelkezni a következő teendőkről, és kicsit boldogabbnak, hogy egy kis részén már túl vagyunk.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd cég ismerős

Ügyvéd válasza

2008.04.24. 00:50 :: cégalapító

Kérdésünkre pár napra rá válaszolt is az ügyvéd, de annál bővebben. A tájékoztatás teljeskörű és részletes, mindenre kiterjedő. No nézzük a kérdéseket, és a rájuk kapott válaszokat:

10.4. Adásvételi szerződésen kívüli jogcímen
a) az üzletrész átruházható.
b) az üzletrész nem ruházható át.


Az üzletrész átruházásnak (az üzletrész más tulajdonába adásának) többféle jogcíme lehet, így: az ellenérték fejében történő adásvétel mellett pl. az ingyenes ajándékozás, csere stb. Az üzletrész tulajdonosa ezek közült – főszabály szerint – maga határozza meg, hogy milyen módon kíván adott estben üzletrészétől (és ezzel a társaságtól) megválni.

A  b.) pont választásával azonban a felek ezt az ellenérték fejében történő adásvételre korlátozhatják: ekkor a tulajdonos csak úgy válhat meg üzletrészétől, ha arra ellenértéket ajánló vevőt talál.

A 10.4. b.) pont választásának akkor van különös jelentősége, ha a felek a szerződés 10.2. pontjában is a b.) lehetőséget választják, azaz kikötik, hogy ha valamelyik tag az üzletrészét kívülálló személyre kívánja átruházni, akkor elővásárlási jogot biztosítanak (a többi tagnak, a társaságnak, vagy kijelölt személynek), aki kívülálló által ajánlott vásárlási feltétek felvállalása esetén, a kívülálló helyett maga veheti meg az üzletrészt (a kívülálló vevő helyébe lép).

Az elővásárlási jog ugyanis csak adásvétel esetén érvényesül, de pl. ajándékozásnál az elővásárlási jog már nem működik. Így ha nem kizárólag adásvétel címén lehet az üzletrészt átruházni, akkor az az elővásárlási jog kijátszására adhat lehetőséget: ha pl. tulajdonos odaajándékozza az üzletrészét kívülállónak, és az ellen az elővásárlásra jogosultak nem tehetnek semmit, maguk nem szerezhetik meg a kívülálló helyett az üzletrészt, kénytelenek idegent beengedni a társaságba (hacsak az átruházást a taggyűlés hozzájárulásához nem kötötték, ld. 10.3. pont).

Ha tehát a tagok az üzletrész kívülállók felé történő értékesítése esetére elővásárlási jogot kötöttek ki – akkor javasolt a b.) pont választása.


10.5. A társaság a saját üzletrészét
a) a vásárlástól számított egy éven belül köteles elidegeníteni.
b) a vásárlástól számított................éven/hónapon belül köteles elidegeníteni.

c) nem köteles elidegeníteni.


A társasági jogban általánosan érvényesülő elv az, hogy a társaság nem lehet önmagának tulajdonosa, azaz saját üzletrészeit, részvényeit stb. általában nem szerezheti meg. A törvény azonban a korlátolt felelősségű társaság esetében átmenetileg lehetővé teszi, hogy a társaság az üzletrészek egy részét a törzstőkén felüli vagyonából megszerezhesse.
A saját üzletrész megszerzése bármilyen üzleti okból történhet. Elkerülhető pl. ezzel az, hogy a társaság részére nemkívánatos tag lépjen be a társaságba (elővásárlás), de nem tiltott az üzletrész felvásárlása nyereségszerzés (spekuláció) céljából vagy egyéb más üzleti okból sem.
A saját üzletrészt azonban csak akkor lehet megszerezni, ha a társaság egyébként osztalék fizetéséről határozhatna, és a saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, illetve a ráeső osztalékot a tagok között kell – üzletrészeik arányában szétosztani.

A döntéshez mérlegelendő, hogy mennyi ideig kívánatos ennek az állapotnak a fenntartása – a szokásosan alkalmazott: az egy éven belüli értékesítési kötelezettség (korábban ez volt a törvényi előírás is).


Még volt pár kérdés, de lényegében ezekre kapott válaszok voltak a fontosak. Még egy lényeges dolog, ami általánosságban érinthet majd minket, hogy milyen költségei vannak egy változás bejelentésének:

Alapvető rendelkezés viszont az, hogy a cégnyilvántartásban mindig a cég éppen aktuális adatait kell feltüntetni, ezért ha a domain név megszerzése meghiúsul, akkor az új e-mail címet úgynevezett változás-bejegyzési eljárásban a Cégbíróság felé be kell jelenteni. Ennek az eljárásnak a költségtérítés vonzata 3.000,-Ft valamint az illeték vonzata 15.000,-Ft.

Ez általánosan is így működik: a felek üzleti együttműködésük kereteit – a törvényi előírások betartása mellett – szabadon változtathatják, de a változtatásokat a Cégbíróság felé változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd email válasz cégbíróság

Napi teendők, egyezkedések, egyeztetések, előre tervezések

2008.04.22. 13:11 :: cégalapító

Az iratminta tisztázása, befejezése már csak az ügyvéd által megválaszolandó kérdéseknél áll. Itt volt pár kevésbé értelmezhető dolog, valamint G kicsit több és szélesebb körben akart megjelölni tevékenységi köröket. Aztán megkérdezte egyik vállalkozó ismerősét, és Ő kicsit furán magyarázta, hogy csak főtevékenységet kell megjelölni, a többi már nem kell. Ez eddig ellentmondott az ügyvédnek, és az eddig olvasottakkal. Utána egyből megkérdezte egy másik ismerősét, aki éppenséggel könyvelő volt, Ő meg az eddigi ismereteinket támasztotta alá, hogy főtevékenységet és egyéb tevékenységi köröket is meg kell adni, valamint az egyéb kategóriába lehetőleg a főtevékenységhez kapcsolódó témákat adjuk meg.

Így az utolsó mondottak alapján, G-nek több javaslatát is leszavaztuk, majd az eredetihez képest kicsit kibővítettben állapodtunk meg. Remélhetőleg ezek bőven elegendőek lesznek a következő két évre, és reményeink szerint még utána is. Igaz volt amit még lehetett volna kapcsolni, csak az annyira speciális dolog lett volna a mi esetünkben, hogy azzal a következő 5 évben biztos nem fog egyikünk sem foglalkozni.

Már készülök lelkileg az elektronikus adóbevalláshoz szükséges időpontra bejelentkezett okmányirodás sorban állásra, és az APEH-es ügyintézésre. G-vel előre láthatólag hétfőre tervezzük a bankba menetelt, CIB készülj! megyünk… sok kérdéssel.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd apeh iratminta

Illetékek átutalása

2008.04.20. 00:39 :: cégalapító

Amikor telefonon beszéltem ügyvédünkkel, akkor megegyeztünk, hogy előre elkéri az ügyazonosítót a Cégbírósági bejegyzéshez szükséges illeték (15.000,- Ft - Költségtérítés-befizetési utalványminta) és az Igazságügyi Minisztériumnak (5.000,- Ft - Költségtérítés-befizetési utalványminta) a költségtérítés befizetéséhez. Most este nézem, és meg is kaptam a mellékleteket, amik egyszerű .htm fájlok voltak, és bennük a szükséges információk (kedvezményezett neve és címe, illeték összege, ügyazonosító). Az adatok alatt rövid, egyértelmű leírás, hogy csak az ügyazonosítót szabad átutaláskor a közlemény rovatba beírni, valamint egy másik tájékoztató is található ott, hogy a visszaigazolást az ügyvédnek fogják küldeni, az ott látható e-mail címre.

Gyorsan át is utaltam, illetve csak a megbízást adtam ki ebank szolgáltatásban, mivel hétvégén nem működik a bankközi átutalás. Hétfő reggel majd az utalások SMS értesítésére fogok ébredni, de legalább már az is úton lesz. Két nap átfutási idővel számolva, hétfői kézbesítés esetén csütörtöki ügyvéddel való találkozásra már meg lesz a visszaigazolás.

Most még nekifogok, és véglegesítem az iratmintát, majd átküldöm G-nek ellenőrzésre.

Azért már részben megnyugtató, hogy van olyan része Magyarországnak, ahol próbálnak valamilyen fajta informatikai egyszerűsítést alkalmazni, és nem csak írógépnek használják a számítógépeket, valamint misztikus csodának az adatbázisokat.

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd illeték átutalás

Az időpont

2008.04.18. 22:45 :: cégalapító

Kedden találkoztam G-vel, és akkor személyesen is sok mindent átbeszéltünk. Ötleteltünk, papírra vetettünk, gondolkodtunk, vacsoráztunk. Este időpontot is kértünk az ügyvédtől, akitől mai munkába menetelem előtt még nem kaptunk választ, így gondoltam ma majd munka közben felhívom és rákérdezek. Természetesen akkorra már válaszolt a levélre, amint ezt említette is a telefonban, és meg is adott egy számunkra is megfelelő csütörtök délutáni időpontot. Letisztázzuk az iratmintát, átküldjük neki, és addig Ő kér nekünk egy azonosító számot a szükséges illetékek befizetéséhez. Ezt az azonosítót addig átküldi, és remélhetőleg amire megyünk hozzá, addig már át sikerül utalnom, és Ő a két napos átfutási idővel már kap tájékoztatást, visszaigazolást a befizetés teljesítéséről.

Gondolom azért nem lesz még ilyen egyszerű, mennem kell APEH-hoz és egyéb helyekre is, amit G-vel próbálunk egymást közt elosztani, vagy amihez kellünk mindketten, együtt csinálni.

Nemrég az első bejegyzések egyikében írtam pár dologról, köztük arról is, hogy miért is foglalkoztat. Másfél héttel ezelőtt megkeresett egy cég, hogy érdekel-e egy programozói munka, és ha igen, akkor menjek be egy tesztet kitölteni. Gondoltam miért is ne, hát bementem, legalább addig sem esem ki a gyakorlatból. Megjelentem pontosan, a tesztet nagyjából sikerült megcsinálni, mivel másnap a kedves HR-es hölgy hívott telefonon, hogy akkor a cég menedzsmentje is fogadna egy második körre. Nagyon csábító volt amit ajánlottak, főleg a szakmai fejlődés, amin még mindig gondolkodom, de anyagilag másfél-egy éven belül nem jutnék előrébb, míg a mostani cégnél azért a következő évi fizu inflációkövetéssel már ugyanott járnék. De még ez sem lenne gond, mert a fejlődési lehetőség, a sok új dolog amit tanulhatnék az új csapattól borzasztóan vonz, de sajnos a cég munkaideje a beszélgetés során elég rugalmatlannak tűnt, főleg a jelenlegi állásomhoz képest.

Ha már elhatároztam és nem hátráltam meg a cégalapítástól, akkor úgy gondolom, hogy akkor már érdemes belevágnom, és az új állásomban ezt sajnos nem tudtam volna megcsinálni, így a még kis hátralévő gondolkodási időmben  mérlegelem a jelen pillanat szerinti fontossági sorrendeket.

10 komment

Címkék: ügyvéd állás cég fizetés időpont illeték iratminta

Megbeszélés

2008.04.16. 00:51 :: cégalapító

G-vel munka után beültünk átbeszélni a cégalapítás következő lépéseit. Egy kis ötleteléssel sikerült pár cégnevet kitalálnunk, bár még ellenőrizni és újra át kell gondolni azokat. Úgy gondoljuk, hogy a cégnév egy társas vállalkozás életében elég fontos, és általános dolog. A keresgélés, ötletelés közben pár iránymutató elvet állítottunk fel, ami alapján a felmerülő lehetőségeket szortíroztuk a megfelelő, jó, vagy esetleg a kevésbé használható kategóriába.
  • Rövid
  • Könnyen érthető legyen
  • Ne legyen félreérthető, olyan idegen eredetű szó, amit az adott nyelv ismerete nélkül hibásan, vagy nehézkesen lehet csak leírni
  • A cég profiljára, szolgáltatási körére utaljon

A második ügyvéd, aki szintén 50e + ÁFÁs ajánlatot tett, annak email-ben megköszöntük segítségét, és neki is felajánlottunk az alapítandó cég szolgáltatásainak árából 10% kedvezményt hálánk jeléül.
A választott ügyvédtől időpontot kértünk jövő hét közepére, reméljük akkor tud is fogadni minket, valamint nem lesz BKV sztrájk ami kissé kellemetlenül érintene minket a közlekedésben.
Az APEH nyilatkozatban a B/1-et választjuk könyvelőnk javaslatára:
    Az áfa-fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.

2 komment

Iratminta - folytatás

2008.04.14. 01:03 :: cégalapító

A Kft iratmintájának 19 pontjából akad pár, ami kérdéseket vet fel. De nézzük mindegyiket pontról-pontra:

 
1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
Itt egyértelműen a cég nevét és annak székhelyét kell megadni.

2. A társaság tagjai
A társaság tagjainak adatait kell megjelölni, ami akár lehet cég is. G-vel kettőnk adatait jegyeztük fel ehhez.

3. A társaság tevékenységi köre(i) legalább a nemzetgazdasági ág megjelölésével
TEÁOR'08 szerint főtevékenységet és egyéb tevékenységi köröket lehet megadni, valami kiválasztani, hogy a társaság ügyvezetése jogosult-e lesz a tevékenységi kör módosítására. Itt főtevékenységnek 63 - Információs szolgáltatást, és egyéb tevékenységnek 62 - Információ-technológiai szolgáltatást gondoltunk ki.

4. A társaság működésének időtartama
Határozott, és határozatlan idejű a társaság tartama, amit egyértelműen határozatlannak gondoltunk.

5. A társaság törzstőkéje
A társaság törzstőkéje Kft esetén minimum 500.000 Ft, ami nem kevés, de egy cég stabilabb indulásához talán nem túl sok. G-vel megegyezés szerint a törzstőke minimumánál többel alapítjuk meg a céget, amit remélünk megfelelően választottunk meg, és az elképzeléseinknek megfelelő és elegendő lesz. Itt elég részletesen jelezni kell a bevitt apport értékét, ami nálunk nem lesz, valamint az alapításkor a pénztárba befizetett összeget, és annak százalékos arányát. Ha nem pénzbeli hozzájárulásból is állna a befektetés, akkor nyilatkozni kellene arról, hogy annak értékét könyvvizsgáló állapította-e meg.

6. Az egyes tagok törzsbetétje
A tagok készpénz és nem pénzbeli hozzájárulás meghatározása szükséges.

7. A törzsbetétek teljesítési határideje
A cégbejegyzést követő maximum 1 év a határidő, a teljes törzstőke befizetéséig, de alapításkor annak minimum a felét be kell fizetni.

8. Pótbefizetés
A veszteség fedezésére a taggyűlés előírhat-e majd pótbefizetést. Ebben az esetben mi G-vel a nem leges válasz mellett döntöttünk, de reméljük ilyenre amúgy sem került volna sor.

9. Üzletrész
Az üzletrészek letisztázása, és személyes adatok megadása. Alapértelmezettként itt már 3 különböző forrás adható meg, míg az előző pontokban (iratmintában) csak kettő volt megadható. G-vel közös megegyezés szerint, a befizetett törzstőkéhez igazodik az üzletrészünk. Úgy gondoljuk ez mindkét résznek korrekt megoldás.

10. Az üzletrészek átruházása, felosztása
Elővásárlási jogot fontosnak tartottuk, így ezt egyhangúlag megjelöltük.

11. A nyereség felosztása
Az eredmények a tagok között a törzsbetétek arányában oszlik meg, bár itt van egy kis kételkedésem. Ha pl. G nagyon keményen dolgozik, és sikeresen is, akkor ha az Ő özletrésze 5% lenne, akkor miért érdemelne csak 5%-nyi hasznot. Itt most a törzsbetétek arányát jelöltük meg, de alapjában, ha dolgozik valaki, akkor az kapja is meg ami jár elvvel értek egyet.

12. A társaság taggyűlése
Az egyes tagokat megillető szavazatokat fele-fele arányban, nem a törzstőke arányában osztottuk el. Ez lehetővé teszi a kicsit egyenlőbb "kormányzást".

13. Az ügyvezető
Szintén adatok megadása, és határozatlan idő megjelölésével.

14. Cégvezető
"Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló" - mivel nem lesz nálunk munkavállaló, vagyis nem veszünk fel pénzt, így egyelőre úgy gondoljuk, hogy nem is jelölünk ki cégvezetőt.

15. Cégjegyzés
Az önálló cégjegyzésre jogosultak, és az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők rész kicsit homályos még számunkra, ezt ügyvéddel fogjuk megbeszélni.

16. Felügyelő bizottság
Nem választunk felügyelő bizottságot.

17. Könyvvizsgáló
Ügyvéd is megerősítette e-mail-ben, hogy nincs szükségünk könyvvizsgálóra.

18. A társaság megszűnése
Nem aktuális, és reméljük nem is lesz az.

19. Egyéb rendelkezések
Cégközlönyben vagy a társaság honlapján tesz eleget a cég a közlemények publikálására. Természetesen a honlapot választjuk, ki az egyáltalán aki még a cégközlönyt használja?

 

 

1 komment

Címkék: kft alapítás iratminta

Iratminta és az ügyvéd válasza általános kérdéseinkre

2008.04.13. 11:55 :: cégalapító

Hétvége előtt minden ügyvédnek válaszoltam, és G-vel átbeszéltük a Kft. alapítási iratmintát. Természetesen mindkettőnknél akadtak kérdések, hogy akkor adott ponthoz, mit is kellene írnunk. Az előzetes kérdéseket, a két azonos árajánlatot tevő ügyvédnek elküldtem, amire az egyik ügyvéd már válaszolt is, nagyon részletesen, mellékelve minden segédanyagot, törvényi bekezdéseket. Ami minket nagyjából érdekelt, azokra is megkaptuk a választ:

Kell-e fizetni járulékokat a cégben, ha egyikünk sem venne fel fizetést, valamint a főállású helyén már fizetik utána?

Járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésére jelzem, hogy lényegében helyes az információja: amennyiben a Kft. tevékenységében személyesen közreműködő tagok (a TB tv. szóhasználatában: un. "társas vállalkozó"-k) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkeznek, akkor mind a társas vállalkozó, mind a társas vállalkozó után a társas vállalkozás (a "munkáltató") csak a ténylegesen fizetett jövedelem után köteles a járulékokat fizetni ( mégpedig: a társas vállalkozás(=a cég): 29% társadalombiztosítási járulékot, a társas vállakozó(=a tag) pedig: 4% természetbeli egészségbiztosítás járulékot, 8% magánnyugdíjpénzári tagdíjat, és 1,5% nyugdíjjárulékot) a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2%) pedig egyáltalán nem kell fizetni.
Azaz: ebben az esetben, ha nincs "munkabér" kivét a cégből - akkor nem kell járulékot fizetni - szemben azzal az esettel, ha a úgy működik személyesen közre a tag a cégben, hogy nincs min. heti 36 órás munkaviszonya - ekkor ugyanis (főszabály szerint) a legalább a minimálbér 2x-ese (elvárt jövedelem) után kell a járulékot fizetnie, akkor is, ha egy fillért sem vesz ki a cégből.


Cég telephelyének lehet-e használni egy otthoni címemet, majd egy postafiókot használva a tartózkodási helyemen, a postai úton kézbesített csomagok, levelek, számlák fogadásához?

A székhelyről a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény akként rendelkezik, hogy:
7. §
(1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.
...
(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.



Ez azt jelenti, hogy székhelyül olyan ingatlant lehet választani, ahol a hivatalos iratok átvétele - akár meghatalmazott útján - biztosított. (Ehhez képest a központi ügyintézés helye: ahol a cég érdemi irányítását végzik - ennek feltüntetése az Önök esetében mérlegelendő lehet.) Nincs jogi akadálya  annak, hogy a levelezés egyszerűítésére Pf.-ot létesítsenek  tartok tőle, hogy postafiókot csak a székhely (telephely) szerint illetékes postán lehet nyitni, nem pedig tetszőleges helyen. Javaslom, hogy a döntés előtt ezt tisztázzák a postával.

Akkor a posta.hu -n megint igénybeveszem az elektronikusan elérhető ügyfélszolgálatot, hogy megtudjam, ezt a függőben lévő kérdést. Az ügyvéd, még egy csatolmányt is mellékelt, amiről G-vel kicsit tanácstalanok vagyunk, így majd telefonos segítséget fogunk kérni a nagynénémtől, vagyis a könyvelőtől:

A járulékfizetéssel kapcsolatban a cégalapításkor nyilatkozni nem kell - nyilatkozni kell azonban arról, hogy a társaság milyen Áfa adóalanyiságot választ. Csatoltan küldöm az erről szóló nyomtatványt is.

  • Az áfa-fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.
  • Viszonteladóként ezen tevékenységünkre az áfa tv. XVI/2. alfejezetének rendelkezéseit alkalmazzuk.
  • Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az áfa tv. XVI/2. alfejezetének rendelkezéseit.
  • Az adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazzuk.
  • Műalkotásnak, gyűjteménydarabnak, vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében, illetve műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében a termék értékesítésének adóalapját az áfa tv. 216. §-a és 217. §-a alapján állapítjuk meg.
  • Az áfa fizetési kötelezettséget a nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályok szerint állapítjuk meg.
  • Az áfa fizetési kötelezettséget az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok alapján állapítjuk meg.
  • Befektetési arany más adóalany részére történő értékesítésére az általános szabályokat alkalmazzuk.
  • Befektetési aranyat értékesítő fél nevében és javára folytatott közvetítői tevékenységünket adókötelessé tesszük.
  • Az áfa fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett az általános áfa-fizetési szabályok szerint állapítjuk meg.
  • Az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.
  • Az egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése tevékenységünkre, az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.

Szólj hozzá!

Címkék: jog ügyvéd járulék törvény vállalkozás határozat iratminta

Tevékenységi kör meghatározása

2008.04.11. 16:33 :: cégalapító

A Kft. Iratmintájában a következő szerepel:

3. A társaság tevékenységi köre(i) legalább a nemzetgazdasági ág megjelölésével


3.1. Főtevékenység: ..............................................................
3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök): ..........................................................

A cég tevékenységi körének kiválasztását már év elején, tavaly év végén próbáltam pontosan meghatározni, és a TEÁOR szerint felsorolni, felírni magamnak, hogy később már ne kelljen ezzel bíbelődni. Akkoriban hiába kerestem az interneten az új listát, mindenhol csak a régit találtam meg. Nem rég újra előkerült a felírt probléma, és elővettem a hasznos Google keresőt, majd kis szisztematikus kereséssel csak megtaláltam a KSH honlapján. A több száz oldalas listát végignézve, nagyjából 50 tevékenységi kört írtam össze, ami kapcsolódhat valamilyen formában az elképzeléseimhez. Természetesen ez nagyon nagy lista, és nagyon szerteágazó is, ezért ezt a listát már kapásból ketté vettem, és kiemeltem belőle 8 témakört, amivel a cég első körben foglalkozni fog.
Itt is azt a metódust követem, hogy az üzlettársamnak (G-nek) továbbadom, és Ő mint egy erős szűrő fogja átnézni, és szelektálni belőle.

A jelentkezett ügyvédek közül volt aki olyan jó tanáccsal is ellátott, hogy érdemes kevesebb tevékenységi kört megjelölni, mert akkor az egyik hivatalos szervnél sem feltűnő, és nem kezdenek el kérdezősködni. A másik megjegyzése, hogy most már talán utólag illetékmentesen is lehet módosítani a tevékenységi köröket, vagyis célszerű kevesebbel indítani, és a régi megszokott minden lehetséges elemet felsorolunk változatot mellőzni.

Átküldtem G-nek a listát, és remélem estére át is nézi, és akkor a szerződés eme pontját is lezárhatjuk.

5 komment

Címkék: ksh tevékenységi kör teáor iratminta

Üzlettárs és a napi tennivalók

2008.04.09. 23:35 :: cégalapító

Eddig nem kerültem a témát, általános dolgokat írtam le a blog-ba, de most elérkezettnek láttam az időt, hogy meséljek az üzlettársamról is. Igen, nem egyedül vágok neki a hazai kalandos vállalkozásnak, hanem ebben lesz egy aktív útitársam is, akivel jóban és rosszban együtt oldjuk majd meg a problémákat. A kérdés felmerülhet mindenkiben, hogy miért kell még valaki. Meg kell bízni benne, ha lesz haszon, akkor azon is osztozni kell...
Ez mind így van! De van ennek azért jó oldala is, vagyis a feladatokat meg lehet osztani, valamint amit én kitalálok, és megtervezek, azt neki megmutatom. Majd néha kell kicsit győzködni meg magyarázni, vagy egyből jónak találja, és kiegészíti, alakít rajta, hogy emészthetőbb legyen. Hasonlóan Ő is műszaki vénával van megáldva, kis gazdász beütéssel...

Ma még mindig kaptam két ajánlatot ügyvédektől, az egyik még fel is hívott délben (pedig direkt írtam a jogiforum.hu-ra, hogy email-en kérek ajánlatokat), hogy 90-120e között vállalna egy Kft.-t. A másik versenyző már közelített a kiválasztotthoz, de 60e+Áfás ajánlatával még felette van.
Az egyéb napi teendőim miatt még kicsit csúszik a végleges eredmény hírdetés, de már tegnap éjjel el kezdtem válaszolni a jelentkezett ügyvédeknek.

Természetesen, mivel mindegyik segítőkészen állt a dologhoz, a cég szolgáltatásiból 10% kedvezményt biztosítunk nekik, vagy a hozzátartozóiknak. Már ha élni szeretnének vele, mert a tegnap esti reakció, ezt konkrétan nem jelezte.
Gondolhatja az ember azt, hogy miért is adnék 10%-ot nekik, hiszen bőségesen le akartak húzni az eddig befutóhoz képest 50-60e Ft-tal átlagban. Ekkora kedvezménybe még nem halunk bele, és amúgy is ez még egy plusz ingyen reklám lehetőség a cégnek, valamint ügyfelek szerzése, akiknek nagy és széleskörű az ismeretsége.

Remélhetőleg ma sikerült üzlettársamat (G-t) meggyőzni, hogy Ő is írjon a blogba.


Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd üzlettárs

Könyvvizsgáló

2008.04.09. 14:05 :: cégalapító

Amikor elkezdtem a cég ügyeinek utánajárni, akkor felmerült egy olyan kérdés is, hogy egy könyvvizsgálót kell majd alkalmazni. Mivel valaki munkát végezne a cégnek, főleg külsős, vállalkozástól független személy, így az Ő munkáját meg kellene fizetni. Ez a cég számára újabb kiadást jelentene, és nem is keveset, így párszor, több helyről is utána érdeklődtem a dolognak. A legutóbb, a Kft iratmintájában találkoztam vele, ahol szinte kihagyhatatlanul szerepeltek a megadandó adatokra vonatkozó részek. A nagynéném (a könyvelő) utánanézett, és Ő is mondta, hogy nekünk ilyesmire nem lesz szükségünk, de az alábbi mondat is megerősített benne, amit egy internetes oldalon találtam:
"A könyvvizsgáló - az új törvény alapján - fakultatív intézmény, társasági jogi szempontból csak részvénytársaságnál kötelező a könyvvizsgáló választása, egyébként a számviteli törvény kompetenciája, hogy a könyvvizsgálói szolgáltatás igénybevételét meghatározott esetekben kötelezővé tegye."

 

Szólj hozzá!

Címkék: cég könyvvizsgáló

Milyen cégforma

2008.04.09. 08:48 :: cégalapító

A cég profiljának, üzleti tevékenységi körének kigondolásakor a cégformát is meg kell alaposan rágni. Az ügyvéd úr által részletezett költségek, számomra egyértelművé tették, hogy a részvénytársaság egyik formáját sem fogom választani, aminek indoka egyszerűen a törzstőke minimuma. A vállalkozás tervezett törzstőkéje 1 millió Ft lesz, így maradt két cégforma a választhatók közül... a Bt. és a Kft. Ezek mindegyike megfelel a számomra, de egyedi elgondolás szerint a Kft-t választottam.
Amikor megnézem egy cég honlapját, és általában meg szoktam nézni a cég nevét és elérhetőségét is, akkor általában a Bt. olyan benyomást tesz bennem, hogy kicsit komolytalanabb, egyszerűbb, ami kerüli a kockázatot. De ezt mondom, első ránézésre gondolom az ilyen cégformába bejegyzett cégekről. Amikor elolvasom egy cég neve mögött lévő Kft.-t, akkor úgy tekintek rá, hogy az komolyabb, határozottabb és stabilabb vállalkozás, ami már akár hosszabb ideje működik. Gondolom ezeket úgy, hogy a cégforma által vállalt kötelezettségekre nem gondolok!
Amikor átgondolom, hogy melyik cégforma milyen kötelezettségekkel jár, milyen lehetőségeket rejt magában, akkor az előző írásból is egyértelműen látszik, hogy a Bt-nél a beltagok a saját vagyonukkal is felelnek a cégért, míg a Kft-nél csak az törzstőkéig. Ebben a formában a Bt. tulajdonosa, vagy tulajdonosai többet kockáztatnak, de ha mindkét vállalati formában ugyanúgy áll hozzá a tulajdonos (nem akar lopni, csalni, stb.), akkor részint ugyanúgy tekintek a második ránézésre a különböző cégformára bejegyzett cégekre.

2 komment

Címkék: választás alapítás cégforma törzstőke

Cégalapítás alapjai - részletesen egy ügyvéd etollából

2008.04.09. 00:44 :: cégalapító

A legígéretesebb ügyvéd írásából szeretnék idézni, kicsit átrendezett formában, ahol részletesen leírja a költségeket, és lehetőségeket:

Bt. alapítása esetén nincs kötelező tőke-minimum (akár 1-1 Ft betéttel is alapítható), azonban legalább egy tag – a Bt. saját vagyonával nem fedezett kötelezettségeiért – korlátlan és (ha van más beltag is) a többi beltagéval egyetemleges vagyoni felelősséggel tartozik; továbbá a Bt.-nek legalább egy kültaggal is rendelkeznie kell, aki kizárólag vagyoni betét szolgáltatására köteles;

Kft. esetén: az alapításkor kötelező legalább 500.000,-Ft tőkét a társaság rendelkezésére bocsátani, azonban a tagok saját vagyonukkal egyáltalán nem felelnek a társaság kötelezettségeiért. A társasági tőke pénzbeli, és nem-pénzbeli hozzájárulásból (apport = vagyoni értékkel bíró dolog, vagy jog) is állhat; Nem szükséges azonban feltétlenül a tőke teljes összegét már az alapításkor a rendelkezésre bocsátani:
  • a pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor legalább a felét kell befizetni, majd a többit a társaság bejegyzésétől számított 1 éven belül
  • az apport vonatkozásában: ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, de ha az apport kisebb, mint a törzstőke fele,  akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül kell teljesíteni.

Rt.
alapítására lényegesen bonyolultabb szabályok alapján kerülhet sor, illetve a kötelező tőke-minimum: zártkörű Rt. esetén: 5 millió Ft, nyilvánosan működő Rt. esetén: 20 millió Ft.

Cégalapításra alapvetően kétféle módon van lehetőség:
  • iratminta felhasználásával (ez az un. egyszerűsített cégeljárás)
  • vagy iratminta nélkül (nyilvánosan működő Rt.-t nem lehet iratmintával alakítani.)

Ezeken belül - mind az iratminta-szerinti, mind az iratminta nélküli cégalapítás esetén – lehetőség van kizárólag papír-alapú, illetve elektronikus eljárás igénybe-vételére. Az elektronikus eljárás során is elkészülnek papír alapon a dokumentumok, a különbség itt abban áll, hogy a szükséges iratokat elektronikus úton kell a cégbíróság felé megküldeni (ez ügyvédi feladat), illetve az eljárás illetékét és költségtérítését átutalással kell teljesíteni.

Az alapítás módja döntően meghatározza a cég-alapítás költségeit is.
Az alapítási költségeknek 3 eleme van: az állam felé fizetendő: eljárási illeték és a szintén az államot illető költségtérítés, valamint az ügyvédi munkadíj. Ezeket a megalapított társaság költségei között el lehet számolni. (Ingatlan-apportálása esetén ezekhez járul még: az apportált ingatlan tulajdoni lapjának díja).


A költségelemek az egyes alapítási-módozatok esetén a következők szerint alakulnak:
Nem az iratmintával történő cégalapítás esetén:
  • az illeték:
    Bt. esetén: 50.000,-Ft
    Kft. esetén: 100.000,-Ft
    Rt. estén: 600.000,-Ft
  • a közzétételi költségtérítés:
    bármely cégformára elektronikus eljárás esetén: 5.000,-Ft
    Bt. esetén papíralapú eljárásban: 14.000,-Ft
    Kft/Rt. esetén papíralapú eljárásban: 25.000,-Ft
  • az ügyvédi munkadíj:
    90.000 - 120.000,-Ft

Egyszerűsített cégeljárásban történő cégalapítás esetén:
  • az illeték:
    bármely cégformára: 15.000,-Ft
  • a közzétételi költségtérítés:
    bármely cégformára elektronikus eljárás esetén: 5.000,-Ft
    Bt. esetén papíralapú eljárásban: 14.000,-Ft
    Kft/Rt. esetén papíralapú eljárásban: 25.000,-Ft
  • az ügyvédi munkadíj:
    Bt/ Kft. esetén: 50.000-120.000,-Ft + Áfa
    Rt.: külön megállapodás szerint

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd bejegyzés cég cégalapítás illeték cégeljárás cégforma egyszerüsített törzstőke munkadíj

Papír nélküli iroda magyar módra

2008.04.07. 22:39 :: cégalapító

Jó pár éve minden "nagyszájú" ötletelő főnöktől lehetett már hallani, hogy papír nélküli irodára van szükség. Mind anyagi megszorítások, mind raktározási problémák megoldására. Ez eddig szép és jó, de ennek vannak bizonyára jogszabályi megkötései. Mivel induló vállalkozásomban is szeretnék minél kisebb és kevesebb költséget, ezért úgy gondoltam, hogy megcélzom ezt a jól hangzó lehetőséget.
Amikor az internet kapcsolatomat online rendeltem meg, akkor már ott feltűnt, hogy semmilyen papírt nem kellett aláírnom, és csak arra volt szükség, hogy bepipáljak pár checkbox-ot, amivel elfogadom az általános szerződési feltételeket, és az elektronikus szerződéssel járó dolgokat. Természetesen lépésről-lépésre leírták, hogy mi fog történni, és mit fog visszaigazolni a cég, valamint a következő szöveg volt olvasható:
"A felek között létrejött szerződés elektronikus úton megkötött szerződésnek minősül, amelyre az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalomban összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 5. és 6. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak. A szerződés a távollevők között kötött szerződésekről szóló 1999. (II.5.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik..."

Ez már akkor kíváncsivá tett, hogy a köztudottan ilyen tekintetben elmaradott Magyarországon már vannak ilyen lehetőségek. Ezért kicsit utána olvastam az APEH oldalán, ahol a következő megfogalmazást találtam:
"Egyre gyakoribb azon adózói gyakorlat, amely szerint az egyébként számítógéppel előállított számlát kizárólag elektronikus úton küldik meg a vevő felé.
Ugyanakkor a számítógéppel kiállított számla papír alapú előállításától eltekinteni semmilyen esetben nem lehet."


Azért is vagyok kicsit még bizonytalan a dologban, mert amikor a nagynénémmel beszéltem erről az elképzelésemről, aki egyben a cég könyvelője is lenne, akkor kicsit tanácstalanul állt a kérdéseim előtt. Bár Ő a fapados régi papír alapú könyvelésen edződött... megkértem, hogy nézzen utána a dolgoknak, természetesen kupacnyi papírhalmot nyomtatott magának, és úgy próbált az újabb megoldásokról értesülni.

Az eddig olvasottak alapján (az itt idézetteken kívül), ha jól értelmeztem a leírtakat, akkor annyi szükséges, hogy az ügyfél számára nyomtatható formában meg kell jeleníteni, és el kell küldeni e-mail-ben. Természetesen a számla kiállítójának biztosítani kell az adatok sértetlenségét és a visszakereshetőséget... no és persze rögzíteni és tárolni is szükséges.

Ha valaki találkozott már ilyennel a gyakorlatban, vagy ismerőse ilyennel foglalkozik, akkor kérem, keressen meg!

13 komment

Címkék: keresés jog szolgáltatás online jogszabály törvény információ cég számla e mail cégalapítás könyvelés elektronikus számla

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

2008.04.06. 21:55 :: cégalapító

Főállású munkahelyemen kezdéskor, ki kellett töltenem és alá kellett írnom egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Akkor úgy gondoltam, hogy rendben, engem úgy sem fog ez érinteni, de úgy néz ki, hogy a cégalapításkor azon is kell módosítatnom. Valamiért karácsony előtt a munkaügyön jártam, és megkérdeztem, hogy ilyenkor mit kell tennem, ha céget szeretnék csinálni, de maradnék tovább a cég alkalmazottja... azzal a papírral mit tegyek. Hát Ők azt nem tudták, kérdezzem meg a főnökömet. Gondoltam azzal még várok kicsit, mert úgy is mennem kellett más miatt hozzá az év elején. No meg addig az egy-két hónap alatt még elég sok minden történhet.
A karácsonyi ünnepi fogadáson az egyik HR-essel összefutottam, aki anno az orientációs tréninget tartotta, és gondoltam megkérdezem erről a papírról hátha tudja mit kell vele ilyen esetben csinálni. Konkrétumot nem tudott mondani, csak néhány példát, de Ő a munkaügyre irányított. Mivel ott már jártam, és nem túl sok sikerrel, ezért maradtam az utolsó verziónál, hogy majd ha a főnökömhöz kell mennem, akkor megemlítem neki a problémát.
Márciusban épp abban az épületrészben volt dolgom, ahol a főnököm irodája van, gondoltam nem húzom tovább az időt, mert lassan úgy is aktuális lesz. Így felkötöttem a felkötni valót, és megkerestem, szerencsémre a helyén volt, így elsőre neki tudtam szegezni nem mindennapi kérdésemet. Mivel a cégnél valószínű csak én vagyok ilyen becsületes (jó pár kollégának van cége rajtam kívül), hogy még ilyen apróságokkal is foglalkozom, sajnos nem tudott válaszolni, de azt mondta, keressem meg az Ő főnökét, és majd tudassam mit válaszolt. Mivel a még nagyobb főnök még jobban elfoglalt szokott lenni, akkor nem is találtam a helyén, így gondoltam majd e-mail-ben megkérdezem. Úgy is tettem, és még aznap válaszolt! A válaszban annyi szerepelt, hogy a cégem nem köthet szerződést a céggel ahol alkalmazott vagyok, nem biztosíthat nekik szolgáltatást, nem vállalhat munkát, mint egy külsős cég.
Ez részben egy kis megkönnyebbülés is volt, hogy csupán ennyi a kitétel, semmi akadékoskodás, hogy mi lesz a főállással, rendesen tudod-e csinálni mellette. Az érem másik oldala, hogy azért a multi elég nagy hal, szép nagy költségvetéssel, sok pénzzel. No mindegy, kezdetnek ez is jó.

Úgy tervezem, hogy a cégalapítás után megkeresem a munkaügyet, és módosítatom az összeférhetetlenségi papíromat, ezzel letudva a főállásomat biztosító cég felé a kötelességeimet.

1 komment

Címkék: jog cég papír e mail nyilatkozat főnök összeférhetetlenség

süti beállítások módosítása