Kell-e fizetni járulékokat a cégben, ha egyikünk sem venne fel fizetést, valamint a főállású helyén már fizetik utána?
Járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésére jelzem, hogy lényegében helyes az információja: amennyiben a Kft. tevékenységében személyesen közreműködő tagok (a TB tv. szóhasználatában: un. "társas vállalkozó"-k) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkeznek, akkor mind a társas vállalkozó, mind a társas vállalkozó után a társas vállalkozás (a "munkáltató") csak a ténylegesen fizetett jövedelem után köteles a járulékokat fizetni ( mégpedig: a társas vállalkozás(=a cég): 29% társadalombiztosítási járulékot, a társas vállakozó(=a tag) pedig: 4% természetbeli egészségbiztosítás járulékot, 8% magánnyugdíjpénzári tagdíjat, és 1,5% nyugdíjjárulékot) a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2%) pedig egyáltalán nem kell fizetni.
Azaz: ebben az esetben, ha nincs "munkabér" kivét a cégből - akkor nem kell járulékot fizetni - szemben azzal az esettel, ha a úgy működik személyesen közre a tag a cégben, hogy nincs min. heti 36 órás munkaviszonya - ekkor ugyanis (főszabály szerint) a legalább a minimálbér 2x-ese (elvárt jövedelem) után kell a járulékot fizetnie, akkor is, ha egy fillért sem vesz ki a cégből.
Cég telephelyének lehet-e használni egy otthoni címemet, majd egy postafiókot használva a tartózkodási helyemen, a postai úton kézbesített csomagok, levelek, számlák fogadásához?
A székhelyről a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény akként rendelkezik, hogy:
7. §
(1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is....
(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.
Ez azt jelenti, hogy székhelyül olyan ingatlant lehet választani, ahol a hivatalos iratok átvétele - akár meghatalmazott útján - biztosított. (Ehhez képest a központi ügyintézés helye: ahol a cég érdemi irányítását végzik - ennek feltüntetése az Önök esetében mérlegelendő lehet.) Nincs jogi akadálya annak, hogy a levelezés egyszerűítésére Pf.-ot létesítsenek tartok tőle, hogy postafiókot csak a székhely (telephely) szerint illetékes postán lehet nyitni, nem pedig tetszőleges helyen. Javaslom, hogy a döntés előtt ezt tisztázzák a postával.
Akkor a posta.hu -n megint igénybeveszem az elektronikusan elérhető ügyfélszolgálatot, hogy megtudjam, ezt a függőben lévő kérdést. Az ügyvéd, még egy csatolmányt is mellékelt, amiről G-vel kicsit tanácstalanok vagyunk, így majd telefonos segítséget fogunk kérni a nagynénémtől, vagyis a könyvelőtől:
A járulékfizetéssel kapcsolatban a cégalapításkor nyilatkozni nem kell - nyilatkozni kell azonban arról, hogy a társaság milyen Áfa adóalanyiságot választ. Csatoltan küldöm az erről szóló nyomtatványt is.
- Az áfa-fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.
- Viszonteladóként ezen tevékenységünkre az áfa tv. XVI/2. alfejezetének rendelkezéseit alkalmazzuk.
- Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az áfa tv. XVI/2. alfejezetének rendelkezéseit.
- Az adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazzuk.
- Műalkotásnak, gyűjteménydarabnak, vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében, illetve műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében a termék értékesítésének adóalapját az áfa tv. 216. §-a és 217. §-a alapján állapítjuk meg.
- Az áfa fizetési kötelezettséget a nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályok szerint állapítjuk meg.
- Az áfa fizetési kötelezettséget az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok alapján állapítjuk meg.
- Befektetési arany más adóalany részére történő értékesítésére az általános szabályokat alkalmazzuk.
- Befektetési aranyat értékesítő fél nevében és javára folytatott közvetítői tevékenységünket adókötelessé tesszük.
- Az áfa fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett az általános áfa-fizetési szabályok szerint állapítjuk meg.
- Az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.
- Az egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése tevékenységünkre, az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.
Utolsó kommentek